Egy futballista mesélte egyszer, hogy hiába edzett rengeteget, a mérkőzések előtt
folyamatosan lebénította a szorongás. A teste fitt volt, a technikai tudása rendben, mégis úgy
érezte, mintha a fejében játszódna le a legnagyobb küzdelem. Amikor kipróbálta a
hipnoterápiát, először szkeptikus volt, de néhány ülés után elkezdte másképp megélni a
mérkőzések előtti izgalmat. Nem félelemként, hanem energiaként.
A sport és a mentális egészség kapcsolata
A sport gyakorlása régóta ismert védőfaktor a mentális egészség szempontjából.
Számos kutatás kimutatta, hogy rendszeres mozgás hatására javul az érzelemszabályozás, a
reziliencia, a kognitív funkciók és a stresszel való megküzdés képessége. Emellett
neurokémiai változások is történnek: többek között endorfinok és más, jóllétet fokozó
anyagok szabadulnak fel, amelyek természetes módon segítenek csökkenteni a szorongást és a
depresszív tüneteket (Martín-Rodríguez és mtsai., 2024).
Hogyan illeszkedik ebbe a hipnoterápia?
A hipnoterápia olyan pszichológiai módszer, amely szuggesztióval és fókuszált
figyelemmel dolgozik. Kutatások szerint (Barker et al., 2013) a hipnózis képes növelni az
önhatékonyságot – vagyis azt a belső meggyőződést, hogy képesek vagyunk megoldani a
feladatainkat. Egy esettanulmányban például hipnózisos intervenciók hatására nőtt a sportolók
önbizalma, önhatékonysága és pozitív érzelmi állapota, miközben csökkent a negatív affektus,
sőt, javult a futballteljesítményük is (Barker & Jones, 2008).
A mentális képalkotás és az önhipnózis szintén hatékony eszközök. Ezek lehetővé
teszik, hogy a sportolók „átéljék” a mozdulatokat, versenyhelyzeteket, sikereket, így
multiszenzoros élményt hozva létre. Ennek hatására fejlődnek a motoros készségek, erősödik
a motiváció és az önbizalom, valamint csökken a szorongás (Mukhopadhyay, 2021).
Nem csak élsportolóknak
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a mechanizmusok nem kizárólag az élsportolók
számára lehetnek hasznosak. A mindennapi életben is ugyanúgy szükségünk van
önbizalomra, stresszkezelésre, mentális és testi energiára. A hipnoterápia és a sport együttes
hatása ebben tud különösen erős lenni: optimalizálhatja a sport mentális egészségre gyakorolt
pozitív hatásait, és segíthet megtalálni a belső egyensúlyt.
A sport tehát nemcsak a testet, hanem az elmét is edzi. A hipnoterápia pedig olyan
kiegészítő módszer, amely képes felerősíteni ezt a hatást: növeli a magabiztosságot, segíti az
érzelmek szabályozását, csökkenti a szorongást, és támogatja a teljesítményt. Ahogy a
történetben szereplő futballista is megtapasztalta: a pálya legnagyobb csatája sokszor a fejben
dől el – és van rá eszközünk, hogy ezt a küzdelmet magunk javára fordítsuk.
Irodalomjegyzék
- Barker, J. B., Jones, M. V., & Greenlees, I. (2013). Using hypnosis to enhance self- efficacy in sport performers. Journal of Clinical Sport Psychology, 7(3), 228-247.
- Barker, J. B., & Jones, M. V. (2008). The effects of hypnosis on self-efficacy, affect, and soccer performance: A case study. Journal of Clinical Sport Psychology, 2(2), 127-147.
- Martín-Rodríguez, A., Gostian-Ropotin, L. A., Beltrán-Velasco, A. I., Belando- Pedreño, N., Simón, J. A., López-Mora, C., … & Clemente-Suárez, V. J. (2024). Sporting mind: the interplay of physical activity and psychological health. Sports, 12(1), 37.
- Mukhopadhyay, D. K. (2021). Mental Imagery and Self Hypnosis in Sports Performance. International Journal of Advanced Research in Science, Communication and Technology, 7(1), 105-115.
- Newmark, T. S., & Bogacki, D. F. (2005). The use of relaxation, hypnosis, and imagery in sport psychiatry. Clinics in sports medicine, 24(4), 973-977.