Úgy tartja a mondás, hogy a vásárlónak mindig igaza van, de ennek biztosan mindig így kell lennie? A kereskedelemben vagy a vendéglátásban adódhatnak olyan szituációk, amelyek konfliktushelyzeteket szülhetnek, természetesen ezeket a szituációkat nem mindegy, hogyan, milyen módon kezeli az adott kiszolgáló személyzet. Ugyanis figyelembe kell venni, hogy a munkahelyen akár tulajdonos akár alkalmazottként van jelen az illető ő ott egy brandet képvisel, ezért sokkal nagyobb tűréshatárral kell rendelkeznie. De vajon mindent el kell viselni, hol lehet meghúzni a határt? Van e egyáltalán ilyen határ? Emberek vagyunk hibázhatunk bármelyik oldalon is állunk. Ebben a frusztrált társadalmunkban amúgy is kialakult egy magából kifordult értékrend. Nem is csodálkozhatunk, hiszen az emberek egymás ellen fordítása sikeresnek bizonyult.
Lehet utálkozni, ha valaki jobbos vagy balos, autós vagy gyalogos, gyalogos vagy kerékpáros és még hosszan lehetne sorolni az ellentéteket. Nemrégiben volt egy eset egy ismert ember vásárolt egy gyorsétteremben. Autós kiszolgálás történt, ahol előre le kellett adni a rendelést, amiből sajnálatos módon a szendvicshez kívánt majonéz lemaradt. A kiszolgáló hölgy szerint, ha szeretné a szószt akkor újból be kell állni az autós sorba, így emberünk inkább kiszállt az autóból és gyalogosan odament a megrendelő helyhez, hogy akkor kér egy darabot az említett termékből, nem járt sikerrel közölték vele, hogy ezt így nem lehet. Végül az üzletvezető oldotta meg a kellemetlen szituációt azzal, hogy soron kívül kiszolgálta a művész urat. Ha a szabályokat nézzük, akkor a kiszolgáló hölgy biztosan jól cselekedett, de egy kis rugalmassággal megspórolhatott volna egy nagy adag kellemetlenséget. Ezzel a jelenséggel számtalan helyen lehet találkozni legyen az posta vagy legyen bármilyen hivatal az ember azon lepődik meg ha nem akadályozzák, hanem segítik az ügye megoldásában. Nézzünk egy másik esetet amikor a vevő ül a ló túloldalán. Adott egy kiváló minőségű női pulóver az elejére applikált vagány mintával, az eladó minden alkalommal mindenkinek, aki ebből a ruhadarabból vásárol elmondja a kezelési útmutatót, így teszi egy online megrendelésnél is.
A rendelés után három hónappal jelentkezik az online vásárló, hogy egy öblítés után sajnos lejött a minta. Az üzlet várja vissza a hibás árut. Az első sokk a csomagolás a második a pulóver maga, azaz a látványa. A pulóver, ami állítólag csak öblítve volt kb. 10 centit ment össze és a minta, mint a pergamen ragyogott a ruhadarab elején, egy laikus is megállapította volna, hogy magas hőfokon lett tisztítva. Az üzlet tulajdonosa úgy döntött annak ellenére, hogy lathatóan nem rendeltetés szerűén tisztították a terméket vissza utalja annak az árát, de azért nem hagyta szó nélkül és kulturáltan reagált az igazságtalanságra. A vásárló hevesen kifejtette, hogy ki kéri magának ez egy reklamáció egy egyszer mosott lekopott minta miatt és ő nem kérte vissza a pénzét csak egy új felsőt szeretett volna helyette. Akkor most tegyük tisztába a történteket, ha valaki tönkre tesz egy árut és nem rendeltetés szerűén használja vagy tisztítja, arra nem vonatkozik garancia. A hölgy nem kérte vissza pénzét, de egy új felsőt elvárt volna, azaz pont ugyanott vagyunk. Sokszor hallani, hogy a kereskedelemben, vendéglátásban vagy akár a szolgáltató iparban becsapják az embereket, de arról nem szól a fáma, amikor ez fordítva történik. Például amikor egy elvégzett munkát nem fizetnek ki.
A fenti példák is alátámasztják, hogy mint minden, ez is ember függő vannak korrekt kedves tulajdonosok és alkalmazottak és ennek az ellenkezője is igaz ugyanúgy, mint ahogy van korrekt kedves vásárló, vendég és annak az ellenkezője is. A fenti kérdést megválaszolva egyben biztosak lehetünk a vásárlónak nincs mindig igaza!
Fotó forrás: Pinterest